Írtam már a Comicon-ról, és Stan Lee-ről, de képregény szempontból nem ez volt az egyetlen kellemes élmény New York-ban.
Felkerestünk még több képregényboltot, illetve könyvesboltot, ahol persze én ugyanúgy a képregények között vesztem el, szó szerint órákra. Elsőként a Times Square-en kerestük meg a Midtown Comics egyik boltját (ugyanis utólag megtudtam, hogy csak az almában 3 van belőle), ahol rögtön leesett az állam. Jó nem szó szerint, mert az első napok fesztiválja után nem is lepődtem volna már meg sok mindenen, de így is nagyon tetszett, hogy a bolt akkora, mint itt egy nagyobb könyvesbolt, emeletes és nem mellékesen azt hiszem éjfélig van nyitva. Az alsó szinten az egyik falon végig az új megjelenésű képregények voltak, középen rengeteg polcon a különféle gyűjteményes kötetek (TPB-k, HC-k), míg pár asztalon már a régebbi számok is ott voltak, de összesen csak a C betűig. A többi az emeleten. Meg persze rengeteg csecse-becse, póló, sapka, uzzsonnás táska, baba (plüss és műanyag), poszterek, dedikált artworkok, és még rengeteg egyéb.
Olyan mértékű irígység és szomorúság lett rajtam úrrá, hogy azt szavakba sem lehet önteni. Ott ez annyira természetes volt, nálunk meg bemegyek egy képregényboltba és ki van rakva 10-15 képregény, vagy ha akarok fizessek elő és 2 hónap múlva megkaphatom. Úgy is éreztem emiatt, hogy amit csak haza tudok hozni, és bírja a pénztárcánk, azt meg kell vennem.
A Midtown-on kívül jártunk még egy olyan boltban, ami konkrétan az Empire State Building mellett volt, illetve egy olyan könyvesboltban (antikváriumban), ami a nagyobb útikönyvekben is benne van, eléggé híres bolt, innen is több könyvvel jöttünk ki (meg Büszkeség és balítélet-es pólóval Pocokné részére).
És még így sem tudtam persze kielégíteni a vásárlási vágyam, így végül úgy alakult, hogy az utolsó nap, miután elhagytuk a szobánkat (és a szálloda megengedte, hogy a csomagokat még otthagyjuk), elmentünk egy nagy Central Park sétára, körbeandalogtuk a nagy tavat a parkban, a séta felénél már nem bírtam tovább és mondtam Pocoknénak, hogy mielőtt hazamegyünk, még egyszer el kell gyorsan ugranunk a Midtown-ba, és rettentő célirányosan még az American Vampire 2 megjelent kötetét meg kell vennünk. Addig azért hagytam ott, mert keménykötésű és így picit nehezebb, féltem, hogy túllépjük a limitet, de most, hogy a pakolás már megvolt, láttam, hogy be tudjuk súvasztani még bárhová. Szóval rohanás és vétel, aztán mondjuk még egy Wendy's és irány a reptér.