Most fejeztem be a Marvels című könyvet, hogy hű legyek a blog nevéhez mindenképpen kell róla pár szót ejtenem.
A könyv egy négy részes minisorozatot foglal magába (plusz egy nulladik részt), amely először 1994-ben jelent meg a Marvel kiadó gondozásában (nem nagy meglepetés!). Az író Kurt Busiek, az artwork pedig Alex Ross munkája.
Stan Lee, a könyv bevezetőjében azt írja róla, hogy a Marvels forradalmian megváltoztatja a képregényműfajt. Ez persze az öreg jól ismert marketingdumája, de van benne némi igazság.
A Marvels nagyon érdekes képregény, egyáltalán nem a szokványos szuperhős történet, amit a kiadótól megszokhattunk. Itt egy hétköznapi ember, egy fotóriporter szemszögéből követhetjük végig a Marvel univerzum alakulását, a 40-es évektől egészen a 70-es évek végéig. Ez persze nem teljesen igaz, mert csak néhány jelentősebb esemény van kiragadva, és ezekről szól leginkább egy-egy rész. Az első fejezetben főként Submariner és a Human Torch szerepel, a második a mutánskérdéskörrel foglalkozik (X-Men), a harmadik Galactus és a Silver Surfer első eljövetelét taglalja, míg az utolsó legfőképpen Gwen Stacy és Pókember körül forog. Tehát ez korántsem nevezhető a teljes Marvel történelemnek, de annak több jelentős elemét tartalmazza.
A könyv azonban valójában nem róluk szól, hanem a hétköznapi emberekről és arról, hogy az ő életüket miként befolyásolja, változtatja meg a szuperhősök (akiket a Phil, a főszereplő nevez el Marvel-eknek) jelenléte mindennapjaikban. Nagyon érdekes azt nézni, hogyan lesznek hús-vér karakterek azok a teljesen egydimenziós városlakók, akik a szokásos képregényekben maximum csak óbégatnak, "tömegelnek", és valójában szinte semmi ráhatásuk nincs a történésekre.
Na az itt se nagyon van, viszont ez inkább az ő történetük. Így azt követhetjük nyomon, hogy főhősünk élete miként alakul, hogyan vesz például gondozásba egy mutáns kislányt, míg a többi átlagember a mutánsok vérét kívánja, az ismeretlentől rettegve. Vagy azt, hogy hogyan alakul az ő karrierje, a szuperhősökről készült fotóira alapozva. Nagyon érdekes ebből a szemszögből is megvizsgálni a dolgokat, hogy ezáltal tényleg mindent teljesen átértékeljünk. Ami számomra egy kicsit meglepő volt, hogy a történet végső kicsengése meglehetősen szomorú, egyáltalán nem olyan, mint amire számítottam.
A nagyon egyedi és érdekes sztori mellett, meg kell említeni Alex Ross csodálatos festményeit, melyek, mint a történet is, nagyon elütnek a szokásos képregény artwork-től. Ezzel a gyönyörű megjelenítéssel is csak emelik az alkotók a könyv különleges mivoltát, és tényleg emlékezeteset hoznak létre. Leginkább a harmadik rész egész oldalas képei azok, amik a legnagyobb hatással voltak rám. A Galactus ellen vívott csata monumentalitását és jelentőségét tökéletesen sikerült ezekkel visszaadni. Egyszerűen látszik belőlük, hogy itt hatalmas a tét, és az is, hogy most a kisember szemszögéből izguljuk végig az egészet.
Kinek ajánlom? Igazából mindenkinek.
Aki nem ismeri még a Marvel karaktereket (komolyan van még ilyen?), az egy keveset megtudhat róluk, képbe hozhatja magát. Bár, ahogy írtam, korántsem teljes a kép, de mégis megtudhatjuk ki kicsoda a nagyok közül ebben a világban.
Aki viszont ismeri már a Marvel képregényeket és szereplőit, jól szórakozhat azon, hogy a már jól ismert történeteket, teljesen más köntösben láthatja viszont. Az ő számukra ezen kívül rengeteg apró utalás, rejtett megjegyzés található a könyvben, ami még érdekesebbé teszi a dolgot. Még én is rengeteg dolgot fedeztem fel, pedig nem vagyok annyira profi a dologban, rengeteg a hiányosságom még. (Ezen mondjuk segít sokat, hogy a könyv végén szerepel amúgy egy lista is ezekről, illetve arról, hogy eredetileg hol lehetett olvasni a történetet, amire az említést találjuk.
Aki teheti tegyen vele egy próbát, mert nem fogja megbánni. Nagyon egyedi, mind történet, mind megjelenítés szempontjából. Abszolút 10/10!
Érdekességként mindenképpen fontos kitérni a DC hasonló vállalkozására a DC Universe: Legacies című könyvre, ami valószínűleg a Marvels kedvező fogadtatása hatására teljesen azonos koncepcióra épül. Sajnos abban a könyvben nem sikerült ugyanazt a bravúrt véghez vinni, amit a Marvel megtett. Bevallom csak kb a feléig jutottam a könyvnek, de addig egy hatalmas katyvasz volt, némi történettel kiegészítve, ami ugyanúgy egy átlagemberről szólt. Viszont (a könyv első felében legalábbis) csak teljesen mondvacsinált okokkal sikerül összemosni az ő életét és a szuperhősöket, akikből ráadásul annyi jelenik meg ömlesztve oldalról oldalra, hogy még az is elvész benne, aki amúgy ismeri a DC világot. Aki pedig nem, annak esélye sincs bármit is megérteni, megjegyezni az egészből. Bődületesen nagy fail!